Hargita ormán csillagfény ragyog,
Csaba útján járnak ősi csillagok.
Fenyvesek közt ősi szó imádkozott,
Rovásírás őriz múltat, titkokat.
Őrizték a határt, a végtelen hazát,
Ősi hitben álltak, védték igazát.
Tűzrakások fénye, harci kürtök szava,
Székely vérből sarjad újra a haza.
Erdély földje, székelyek hazája,
Csillagösvény mutatja útját.
Száz viharon át őriztük dalát,
Mi írjuk tovább a magyar imát.
Tatár tűzben égett falu, vérben állt a rét,
De a romok fölött újra zendült az énekért.
Török árnyék hosszan vetett árnyat ránk,
De a székely kardban ott lobogott a láng.
Kapuk fölé rótták: „Maradj, aki vagy!”
Asszonyok imája kérte: „Isten, meg ne hagyj!”
Őseink kezében sosem pihent a kard,
Szívükben az erő minden vihart kiállt.
Erdély földje, székelyek hazája,
Csillagösvény mutatja útját.
Száz viharon át őriztük dalát,
Mi írjuk tovább a magyar imát.
Bethlen álma fénylett, Bocskai hite élt,
Hunyadi kardjában szabadság zenélt.
Gyulafehérvár tornya tanította népét,
Iskola és könyv adta a reményt.
Erdély kicsiny ország, de szíve nagy erő,
Fáklya lett a nemzetnek, világító jövő.
Ősi várak őrzik, mit a múlt ránk hagyott,
Székely hűség áll, mint kősziklák, nagyok.
Rákóczi zászlaja csillogott a szélben,
Kuruc szív lobogott székelyek vérében.
Bem apó tüzében új reményre keltünk,
Petőfi dalával szabadságra mentünk.
Havasok ölében ágyúk szóltak zordonul,
Szabadság imája szállt az égbe hangosan.
A hősök szívében ott dobogott még,
Hogy Erdély magyar marad, bármi jöjjön is még.
Erdély földje, székelyek hazája,
Csillagösvény mutatja útját.
Száz viharon át őriztük dalát,
Mi írjuk tovább a magyar imát.
Elvágták a testet, de a lélek maradt,
Székelykapu őriz, templomtorony szavát.
Kolozsvár harangja, Maros hajnali csend,
Kalotaszeg dalában él a magyar rend.
Székelyudvarhely, Enyed, Csíkszereda neve,
Lüktet a szívünkben: „Marad a magyar szíve.”
Iskolákban csendben magyar szó fakad,
Kisgyermek imája jövőt ígér, szabad.
Csíksomlyó pünkösdje, fáklyafény az éjben,
Újra zendül ének szabadság reményben.
Ifjú nemzedék kezén toll és írás,
Ősi jelekből fakad új tanítás.
Szkíta-Hun vérben, szívünkben a láng,
Erdély balladája örökké tovább.
Hargita, Maros, Torda, Déva vára int:
Őseink dalától lesz a holnap is megint.
Erdély földje, székelyek hazája,
Csillagösvény mutatja útját.
Száz viharon át őriztük dalát,
Mi írjuk tovább a magyar imát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése